Nemzeti Csapatbajnokság Integrált Díjazási Pontrendszere

Nemzeti Csapatbajnokság Integrált Díjazási Pontrendszere

Érvényes: 2019. 12. 14-től

1) Integrált pontrendszer célja

A pontrendszer célja a nemzeti csapatbajnoki rendszer érmeseinek díjazásán túl olyan csapatok támogatása, amelyek játékosai az MSSZ szempontjából kiemelt versenyeken elindultak, illetve amelyek neve mellett osztályonként a legtöbb női és ifi játszmát regisztrálták az NB-ben. Általános célkitűzés a klubcsapatok vezetőinek ösztönzése arra, hogy támogassák versenyzőiket a kiemelt sakkversenyeken történő indulásban, továbbá nagyobb figyelmet szenteljenek az utánpótlás-nevelésnek és a női sakkozás fejlesztésének.

2) A pontrendszer célcsoportja, lefedettsége

A pontrendszer „integrált” jellege abban nyivánul meg, hogy a nemzeti bajnokságban elért érmes helyezésekért járó díjazást és a csapatok által elért egyéb teljesítményekért kapott jutalmat egységes struktúrában kezeli. Következésképpen ez a szabályzat kiváltja a korábban megszokott, nemzeti CSB versenykiírásban feltüntetett díjalap és részösszegek rendszerét. Megközelítőleg 50-50%-os megoszlást mutat az új struktúrán belül a klasszikus CSB díjalap és az új elemek összessége.

A potenciális kedvezményezettek az NB I., NB I/B. és NB II. osztályokban játszó csapatok. Kivételt képezhet, ha egy pontot szerző sakkozónak alacsonyabb szintű hazai osztályban van csapata, vagy a CSB versenyrendszeren kívüli hazai sportegyesületben van regisztrálva, mert ilyen esetben az a sportegyesület is jogosult a pontra és a vele járó jutalomra.

A pontokat a csapatok kapják a saját vagy játékosaik teljesítményei alapján. Egyéni teljesítmények figyelembevétele esetén vezérelv, hogy nemzetközi tornák esetén csak a magyar színekben történő versenyzés számít, a hazai CSB rendszeren belül pedig kizárólag a magyarként játszó ifik/nők után jár pont. Ez utóbbiak meghatározásakor a mindekor hivatalos nemzeti CSB versenykiírás az irányadó. A fentiekből következik, hogy külföldi ifjúsági sakkozó CSB-n történő bevetése a pontozásnál nem vehető figyelembe, viszont bármely csapat megkaphatja a magyar felnőtt válogatott kapitánya után járó pontot, ha utóbbi idegenlégósként nála versenyez (elméletileg lehet külföldi kapitánya a válogatottnak).

A pontrendszer jelentősen eltér a már létező ifjúsági pontrendszertől. Egyfelől – a CSB érmet leszámítva – nem eredménycentrikus, hanem szakmai aktivitásra/részvételre ösztönöz. Másfelől itt a fókusz a felnőtt sakkon és a csapatbajnokságon van. Tekintettel ezekre és az eltérő forrásra (SPORT XXI. támogatás vs. egyéb forrás), a felnőtt és ifjúsági pontrendszerek konszolidációja nem merült fel reális lehetőségként.

A pontrendszer kizárólag a klasszikus (hosszú) játékidejű, hivatalos versenyekre vonatkozik. Rapid/villám formában lebonyolított világversenyekre, illetve a 8. pontban felsoroltakhoz hasonló karakterű eseményekre a szabályzat hatásköre nem terjed ki (pl. EU bajnokság, U16 csapat-VB, rapid EB)

3) Pontrendszer alkalmazásának időintervalluma

A pontrendszer alkalmazásának időintervalluma szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart (továbbiakban: évad). A pontozási táblázat előzetes közzétételére a szezon lezárását követő hónap 15. napjáig kerül sor (az első évad tekintetében ez 2020. szeptember 15.) a hirdetmény MSSZ honlapján történő megjelenítésével. Az érintetteknek további 10 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a pontozás eredményével szemben kifogást emeljenek. Az észrevételeket írásban kell megküldeni a fotitkar@chess.hu és a versenyiroda@chess.hu címekre. Az észrevételek kivizsgálása

és az esetleges korrekciókat követően – az évad zárónapját követő 30. naptári napig - kerül sor a végleges táblázat MSSZ honlapon történő közzétételére. A díjak pénzügyi rendezése ezt követően történik meg.

Előfordulhat, hogy a pontrendszer által figyelembe vett, évenként ismétlődő versenyek egy évadon belülre esnek, ilyenkor a duplikáció elkerülése érdekében a második esemény automatikusan átkerül a következő évadba. Például a fenőtt csapat-EB és a sakkolimpia évenként váltják egymást, de a 2019/2020-as évad lefedi mindkét tornát, tekintettel az utóbbi 2020. augusztusi tervezett dátumára. A sakkolimpiát a 2020/2021-es évad pontrendszerébe fogjuk beszámítani.

4) Évadon belül változásokra vonatkozó speciális rendelkezések

Vezérelv, hogy időközi változások esetén az érintett verseny első játéknapján érvényes állapot az irányadó.

Két évadot átivelő - pontozás szemponjából releváns - sakkesemény esetén a verseny kezdő dátuma számít (első játéknap dátuma). Ennek megfelelően például egy augusztus 31-én induló sakkolimpia/EB esetén a részt vevő játékosok/kapitányok után a csapatok még a korábbi szezonra vonatkozóan kapják meg a pontot.

Az évadon belüli átigazolások nem módosítják a már megszerzett jogosultságot. Az a csapat kapja a pontot, amelyhez a versenyző az érintett verseny első játéknapján hivatalosan tartozott.

A fenti általános megközelítés érvényes olyan helyzetekre is, amikor a versenyző nem tudja végigjátszani a tornát, vagyis annak elkezdése (első napon történő játék) már megalapozza a jogosultságot.

5) Maradványpontok és terven kívüli extra pontok kezelése

A pontrendszer elemeit három kategóriába lehet sorolni:

- Fix (kb. 90%): a pontok allokációja biztos és száma rögzített

- Függő (kb 10%): pontok allokációja és/vagy mennyisége versenyzői aktivitástól függ

- Kivételes (kb. 13%): bekövetkezése 2019/2020-as szezonra kizárt, a közeljövőben nem várt, hosszú távon mégis számolunk vele

A fix és függő tételek a pontrendszer 100%-át teszik ki. Amennyiben a függő tételek kihasználtsága alacsonyabb lesz a tervezettnél (pl. a ffi/női felnőtt egyéni EB-n összesen 12-nél kevesebb magyar indul), maradvány keletkezik. Az esetleges maradvány felhasználásáról az elnökség dönt. Előfordulhat az is, hogy valamely függő tétel kihasználtsága meghaladja a tervezettet. Ilyen esetben a teljes tervezett költségvetési plafon eléréséig a többletigényt ki kell pótolni a más függő tételből visszamaradt maradványpontok erejéig. Amennyiben ilyen nincs, vagy az átcsoportosítás csak részben fedezi a többletigényt (teljes keret túllépése), a résztvevők számát csak a megengedett/tervezett plafonig lehet figyelembe venni, a sorrendet pedig diszkriminációmentes módon, az érintett verseny hivatalos végeredménye alapján kell felállítani. Például a férfi egyéni EB-n 10 hazai játékos indul, míg a női egyéni EB-n 5 magyar vesz részt. Miután a pontrendszer összesen 12 fővel számolt, a női játékosok után minden csapatnak jár a pont, míg a férfiak közül csupán a legjobban szereplő 7 versenyzőt lehet figyelembe venni (egyéb maradvány hiányában).

6) Holtverseny szabályozása

A pontrendszer egyes elemei eredményezhetnek holtvesenyt, például adott NB osztályon belül ugyanannyi ifi táblaszáma volt több csapatnak. Nincs lehetőség a pontok megosztására. A pontrendszer alkalmazása során minden holtversenyes helyzet eldöntése esetén a csapatok CSB helyezése az irányadó. Automatikusan a bajnokságban előrébb végzett csapat kapja a pontot. Csoporton átívelő holtverseny esetén is ugyanez az irányadó. Amennyiben két csapat két külön csoportban kerül holtversenybe, és az adott NB csoporton belüli helyezése is azonos, a csapatok által szerzett játszmapontok összege számít, a magasabb szám nyer.

7) Ifjúsági és női játékosok nemzeti CSB-n játszott partijainak beszámítása

A pontrendszer áttekinthető és egyértelmű alkalmazása érdekében a szabályozás az ifjúsági és női játékosok közötti helyettesíthetőséget kizárja, valamint törekszik a rugalmas értelmezés minden lehetőségének kiiktatására. Ezért az ifjúsági fiú játékosok által játszott partik kortól függetlenül kizárólag ifi mérkőzésnek számítanak. A női játékosok által játszott partik női táblának számítanak. Az ifjúsági női játékosok által lejátszott mérkőzéseket mindkét pontversenyben figyelembe kell venni, vagyis egyszerre javítják a csapat pozícióját a legtöbb ifi és a legtöbb női játszmát regisztrált csapatok közötti versenyben. A korhatárokra vonatkozó részletszabályokat a mindenkori nemzeti CSB versenykiírás határozza meg.

8) Pontrendszer részletei

A pontrendszer elemeit és struktúráját a dokumentum alján található táblázat tartalmazza, amely az alábbi fő elemekből áll:

a) Nemzeti CSB rendszerben elért érmes helyezés – 27 érintett csapat

b) Nemzeti CSB-n az osztályon belül regisztrált legtöbb női játszma (NB I.-ben első három, NB I/B.-ben és NB II.-ben az első hat – összesen 15 csapat )

c) Nemzeti CSB-n az osztályon belül regisztrált legtöbb ifi játszma (NB I.-ben első három, NBI/B.-ben és NB II.-ben az első hat – összesen 15 csapat )

d) Csapat játékosának az MSSZ által kiemelt versenyeken történő részvétele:

a. Nemzeti válogatott (Olimpia/EB/VB/Mitropa-kupa)

b. Ifi válogatott (hivatalos MSSZ küldött az egyéni EB/VB-n)

c. Felnőtt egyéni versenyek (Egyéni EB, K.O. VB, Magyar Bajnokság)

e) Magyar csapat BEK-en történő indulása

f) Senior Csapat-VB/EB-n részt vevő csapattag

g) Senior egyéni VB/EB-n indulás

Összesen 10000, azaz tízezer pontot gyűjthetnek a csapatok. A pontozás összegre történő konvertálása az elnökség által az adott évre elfogadott keretösszeg függvénye. Például 4M forintos keret esetén 1p = 400 Ft.

 

Melléklet

A 2019/2020-as évad során figyelembe vett versenyek listája

 Ifjúsági és gyermek Európa-bajnokság (Szlovákia, 2019. augusztus 1-12.)

 Junior világbajnokság (India, 2019. október 14-26.)

 Ifjúsági világbajnokság (India, 2019. október 2-12.)

 Gyermek világbajnokság (Kína, 2019. augusztus 20-tól szeptember 2-ig)

 Felnőtt férfi egyéni EB (Szlovénia 2020. május 17-30.)

 Felnőtt női egyéni EB (Románia, 2020. június 1-14.)

 Klubcsapatok Európa-kupája (Montenegró, 2019. november 9-17.)

 Csapat Európa-bajnokság (Grúzia, 2019. október 23-tól november 3-ig)

 Mitropa-kupa (Svájc, 2020. május 1-10.)

 Felnőtt magyar bajnokság (2019. december 4-22.)

 Senior csapat-VB (Cseh Köztársaság, 2020. március 5-20.)

 Senior csapat Európa-bajnokság (Horvátország, 2019. szeptember 17-27.)

 Senior világbajnokság (Románia, 2019. november 12-23.)

 Senior Európa-bajnokság (Lengyelország, 2020. április 17-27.)

 Nemzeti CSB 2019/2020-as szezon